Immáron 5. hete élünk Sumbán és lelkesen ismerkedünk a helyi specialitásokkal, az itteniek meg próbálnak megérteni, megtanulni minket, több-kevesebb sikerrel. Első megközelítésből azt mondhatnám, hogy – bár mindenre rámondják, hogy értik – nagyon úgy néz ki, gyakran elbeszélünk egymás mellett. Ennek oka a meglehetősen eltérő szocializáció, neveltetési, szokásbeli különbségek. És, - hát valljuk be, - a sumbai oktatásnak – beleértve az általános iskola színvonalát és a felsőbb oktatást is - még van hova fejlődnie, szakképzés pedig egyáltalán nincs. Az étkezésbeli szokások is rendkívül eltérőek: itt, aki nem eszik naponta legalább egyszer – különféle zöldségekkel, tengeri hínárral vagy papaya virággal elkészített rizst némi chili paprikával megbolondítva, arról úgy tartják, hogy ő még aznap nem is evett. Gyanítom egyébként, hogy a mindennapi rizsevés nem sumbai, sokkal inkább ázsiai specialitás, elég sokfelé találkoztam vele ezen a kontinensen. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy a rizs roppant olcsó, tápláló, könnyen elkészíthető, zöldségekkel, néha kevés hússal, rákkal, hallal változatossá tehető, a lakosság zöme pedig meglehetősen szegény, ám ehhez az ételhez mindenki képes hozzájutni.
Fentiekből fakadóan nehezen felfogható számukra, amikor nem kérünk rizst a zöldség és a csirke mellé, harsányan kacagnak, ha szendvicset eszünk felvágottal, ilyet ők még nem láttak.
Azt se nagyon akarták érteni, miért akarom én dzsemmé főzni a papayát, amikor az egész évben elérhető a banánnal együtt. (Persze, csak addig csodálkoztak, amíg meg nem kóstolták...:-)))
A szezonális mangóról és ananászról is hasonlóan vélekednek: akkor eszik, amikor van, és nem jut eszükbe tartósítani semmilyen módon. Mi viszont – bár igyekszünk alkalmazkodni, azért nem tagadhatjuk meg európai, négy évszakos, befőzős mivoltunkat, így különféle tartósítási eljárásokon törjük a fejünket. Felmerült már természetesen a mélyhűtve, szárítva, konzerválva, liofilizálva történő tartósítás, de ezek még váratnak magukra.
Egyelőre nagyi módszeréhez folyamodtam és előállítottam néhány lekvár "csodát", amiben egyelőre mindegyik verzió megegyezik: alap gyümölcsként az itt rendkívül olcsó papaya szolgált.
Így készítettem már papaya lekvárt ananásszal, sütőtökkel, egy másik alkalommal a helyi naranccsal (nem ugyanaz, mint az otthon ismert narancs, valahol fél úton van a grapefruit és a narancs között, de nem kesernyés, a héja sárgás zöld)
Egyetlen alkalommal kaptam eddig narancssárga héjú édes narancsot, ezeknek azonnal feldolgoztam a héját és kisebb adagokban mélyhűtőbe tettem. Egy részét reszelve, ezek sütikben végzik majd, a többit vékonyan hámozva tejekbe, lekvárokba fogom felhasználni. Az, hogy nem lehet kapni narancsot, komoly hátrány, előnye viszont a helyi narancsnak: garantáltan felhasználható a héja, mivel semmilyen kemikáliával sincs kezelve.
A narancs héjának lehántására itteni vegitalos munkatársamat, Ethát kértem meg, kihangsúlyozva, hogy nagyon vékonyan hámozza, s fehér rész ne legyen benne, mert az keserűvé teszi az ételeket, italokat.
Fogalma nem volt, ez mire jó, bár próbáltam elmagyarázni, ezzel együtt csinálta, amit kértem. Majdnem azt...A hatalmas, megértést tanúsító bólintást követően néhány elvesztegetett narancs árán jöttem rá, hogy ez az info nem ment át: gondosan vastagon, fehér réteggel együtt sikerült a hámozás. Ugyan ez a helyzet a felkockázott dinnyével is: általában az éretlen, fehér részt is belevágják, mostanában kezdik felfogni, hogy arra nem tartunk igényt.
Na, de vissza a lekvárhoz! Jöjjön a recept, amit ti otthon – papaya hiányában sárgabarackkal, őszibarackkal is meg tudtok oldani. De ha hozzájuttok a papayához, és még megfizethető is, ki ne hagyjátok! Nagyon finom!
Kétféle módon is készítettem: Rainbowban Jam programon és Smart Chefben ugyancsak Jam programon. Értelemszerűen a Rainbow-ban készült homogén lett, hiszen a gép nem csak megfőzte, de le is darálta.
A Smart Chef csak keveri főzés közben, így, ahogy puhul a gyümölcs, valamennyire összetörik, de maradnak benne darabok. Az előbbi palacsintába kiváló, utóbbi pedig rétegezett desszerthez remek.
Ennek a desszertnek a receptjét következő alkalommal osztom meg veletek, most lássuk a lekvárokat!
Papaya lekvár ananásszal
Hozzávalók:
- 2 db közepes papaya, (helyette jó a barack is) meghámozva, kimagozva, kis kockákra vágva (Rainbowban annyi legyen, amennyi a minimum jelig, vagy kicsit alá ér, lehet, hogy csak másfél papaya gyümölcs megy bele, ez az aktuális gyümölcs méretétől függ)
- 1 kisebb ananász megtisztítva, barna részek, középső kemény rész kivágva, apróra kockázva (Rainbowban annyi legyen, hogy ha ráteszed a papayára, érjen a max jelig.
- Fél bio citrom vékonyan lehámozott héja apró darabokra vágva
- 60-90 g eritrit (ízlés és a gyümölcsök édessége szerint, kóstolni kell!)
- 2 cm vaníliarúd (vagy vanília esszencia, akinek az van.)
- Nem az a cél, hogy vaníliás legyen, hanem, hogy finom, de természetesen ez is ízlés kérdése.
- A végén belekeverünk annyi pektint, amennyitől megdermed, és nem marad folyós, ez a gyümölcsök nedvességtartalmától függ.
- Mivel ezek a gyümölcsök sok levet engednek, főleg, ha hagyjuk kicsit állni a tartályban, külön víz nem kell hozzájuk. A sárgabarack esetében ez fajtafüggő.
Elkészítés:
- 1. lépés: 1 kiskanálnyi ecetet oszlass el a tartály alján leégés ellen (Smart Chefnél nem muszáj)
- 2. Juice programmal daráld le az alapanyagokat és hagyd levet engedni (kb. 10 perc, ugyancsak leégés ellen)
- 3. Indítsd a Jam programot (Smart Chef esetében használd a keverőkanalat)
- 4. A program végeztével botmixerrel (vagy a Juice programmal) keverj hozzá annyi pektint (kezdd egy evőkanállal) amennyitől megdermed. Ezt hideg tányér próbával tudod ellenőrizni: cseppents egy csepp lekvárt egy hideg kistányér szélére, várd meg, amíg kihűl. A lekvárod olyan sűrű lesz, amilyen a kihűlt lekvárcsepp a tányéron. Ha még folyik, adj hozzá további pektin adagot a kellő állag eléréséig.
Sütőtökös-narancsos papayalekvár
Hozzávalók:
- 1-1,5 db közepes papaya, (vagy barack) meghámozva, kimagozva, kis kockákra vágva (Rainbowban annyi legyen, amennyi a minimum jelig, vagy kicsit alá ér, ez az aktuális gyümölcs méretétől függ)
- kb. 200 g sütőtök, (lehet sült is) megtisztítva, apróra kockázva (Rainbowban annyi legyen, hogy ha ráteszed a papayára, érjen a max jelig.
- Egy egész bio narancs vékonyan lehámozott héja apró darabokra vágva
- Ugyan ennek a narancsnak a húsa lehártyázva, kis darabokban
- 60-90 gr eritrit (ízlés és a gyümölcsök édessége szerint, kóstolni kell!)
- 2 cm vaníliarúd (vagy akinek az van, vanília esszencia.) Ebben az esetben el is maradhat. Helyette/mellette jó ötlet lehet 1-2 kiskanálnyi fahéj.
Minden további lépés megegyezik az ananászos papaya lekvár tennivalóival.
Megjegyzések:
- az édesítést megoldhatod 8-10 szem datolyával is, viszont el fogja színezni a lekvárt!
- az egyes gyümölcsök arányait természetesen szabadon változtathatod: lehet pl az ananász több és csak jelzés értékű a papaya/barack/sütőtök, stb.
Kíváncsi vagy a többi receptünkre is? KATTINTS IDE!
