A mikrobióta a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok stb.) összessége, amelyek testünk különböző részein élnek. Főleg a bélben (500-1000 különböző faj között), de a bőrben, a hüvelyben vagy a szájban is vannak, létrehozva a mikrobiomnak nevezett ökoszisztémát. A tipikus egészséges embert mikrobák billiói lakják. Minden embernek teljesen egyedi a mikrobióta-hálózata, amelyet eredetileg az egyén DNS-e határozza meg. Globálisan megfigyelhető, hogy a mikrobiom összetétele eltérő a különböző populációk és kultúrák között.
Az emberi mikrobiom egy felnőtt emberben csaknem egy kilogrammot nyom, és körülbelül ugyanannyi mikroorganizmus van benne, mint sejt, ~ 40 billiónyi.
A mikrobiomra szervként tekinthetünk. Ezt a láthatatlan szervet különböző tényezők befolyásolják, beleértve az ember születési és csecsemőkori táplálási módját, az életkorát, az étrendjét, a lakhelyét, a gyógyszerhasználatat, fizikai aktivitását és a stresszt.
Az ember már magzati korban, az anyaméhben, a placentában és a köldökzsinórban lévő mikroorganizmusokkal is érintkezik minimális szinten. Majd a szülés során kerül újra érintkezésbe mikroorganizmusokkal a szülőcsatornán és az anyatejjel. Emiatt a születés módja elég meghatározó abban, hogy milyen gazdag a csecsemő mikrobiomja. A hüvelyi úton született babák mikrobiomja jelentősen gazdagabb, mint azoké, akik császármetszéssel születtek.
A csecsemők táplálása is hatalmas befolyással van az egyén mikrobiomjára. Az anyatej nem steril, körülbelül 600 különböző baktérium fajt tartalmaz. Az, hogy az újszülött pontosan mely mikroorganizmusoknak van kitéve, kizárólag az anyában található fajtól függ. A későbbiekben a környezeti hatások és az étrend megváltoztathatja a mikrobiomát, hogy előnyös legyen az egészségre, vagy nagyobb kockázatot jelentsen a betegségekre.
Később, táplálkozással, betegségekkel, antibiotikum szedéssel vagy lakóhely váltással, ezek a mikroorganizmusok mennyiségükben és összetételükben változnak. Így egész életünk során módosulni fog mikrobiománk összetétele.
Az étrend, a bél mikrobiomát befolyásoló egyik legfontosabb tényezője. A bél mikrobiómában bekövetkezett jelentős változásokat összefüggésbe hozták az étrendi változásokkal, elsősorban a gyümölcsökből, zöldségekből és más növényekből származó élelmi rostok fogyasztásával. Az egészséges, változatos és összetett étrend diverzifikáltabb mikrobiómához kapcsolódik.
Az antibiotikumot és egyéb gyógyszerek is gyengítik a mikrobiomunkat, ezért ajánlatos probiotikum szedése antibiotikum kúra után.
Egy városi területen élő egyén más mikrobiális közösségnek ad otthont, mint egy vidéki lakos, a vidéki általánosságban előnyösebb.
A stressz egyértelműen negatív hatással van a mikrobiomra is. A rendszeres testmozgás előnyeivel ellentétben a hosszan tartó túlzott testmozgás negatívan befolyásolhatja a bélműködést. Kutatások alátámasztották, hogy a távfutók 30-90%-a tapasztalt bélproblémákat az edzéssel kapcsolatban.
Minden egyén egyedi és az élethez nélkülözhetetlen mikrobiomával rendelkezik, amely – genetikájával együtt – kulcsszerepet játszik az egészségben és a betegségekben egyaránt.
A mikrobiom olyan mikrobákból áll, amelyek hasznosak és potenciálisan károsak is. Legtöbbjük szimbiotikus (kölcsönösen előnyös), és néhány kisebb számban patogén (betegséget elősegítő). Egy egészséges szervezetben a kórokozó és a szimbiotikus mikrobióta probléma nélkül él együtt. Például a bőr felszínén élő mikrobák védekeznek az opportunista baktériumok és kórokozók inváziója ellen. Ezek a mikrobák segítik a sebek gyógyulását, erősítik az immunrendszert és jelzőmolekulákat termelnek, amelyek elengedhetetlenek a testen és az idegrendszeren belüli kommunikációhoz.
A mikrobiom részt vesz az olyan folyamatokban, mint az emésztés, a vitaminok termelése, a gyulladásos állapotok szabályozása, valamint a patogén és nem patogén mikroorganizmusok megkülönböztetése. Az immunrendszer és a mikrobiom állandó párbeszédet folytat, de ha ez a kapcsolat kiegyensúlyozatlanná válik, kóros folyamatok indulhatnak el. A bélrendszer, amely a legtöbb mikrobát hordozza, nem lenne képes ellátni emésztési feladatát mikrobiális segítség nélkül. A bélben lévő mikrobák számos enzimmel rendelkeznek, amelyek az összetett szénhidrátok emésztésére és a tápanyagok kivonására szolgálnak az általunk fogyasztott élelmiszerekből.
Ha ez az egyensúly felborul – fertőző betegségek, bizonyos diéták vagy antibiotikumok vagy más baktériumpusztító gyógyszerek hosszan tartó használata miatt – dysbiosis (a mikrobiális sokféleség csökkenése és a hasznos baktériumok elvesztésének kombinációja) lép fel, ami leállítja ezeket a normális interakciókat. Ennek eredményeként a szervezet fogékonyabbá válhat a betegségekre, mint például az elhízás, az irritábilis bél szindróma, a dermatitis, és a neurológiai egyensúlyhiány.
Második rész: A mikrobiom és laktózérzékenység
Referencia
Cresci GA, Bawden E. Gut Microbiome: What We Do and Don't Know. Nutr Clin Pract. 2015 Dec;30(6):734-46. doi: 10.1177/0884533615609899. Epub 2015 Oct 8. PMID: 26449893; PMCID: PMC4838018.
Szívesen olvasnál még érdekes szakmai cikkeket tőlünk? KATTINTS IDE!