Fontosnak tartom a különbséget tisztázni e két kórkép között, mivel teljesen más kezelés szükséges, másféle diéta a megoldás.
A laktózintolerancia vagy laktózérzékenység a laktáz enzim hiánya, mely a laktóz lebontásához szükséges. A laktáz enzim, a tejcukrot vagy másnevén laktózt, lebontja a vékonybélben könnyen felszívódó egyszerű cukorokká, glükózzá és galaktózzá. Ez a folyamat sérül a laktózérzékenyek esetében. A nem lebontott tejcukor (laktóz) emésztési panaszokat okoz, mint a hasmenés, puffadás, bélgörcsök, teltségérzet, de előfordulhat hányás és hányinger. A tünetek nagyon sokfélék lehetnek, ritkább esetekben bőrtünetek előfordulhatnak. Bármely életkorban kialakulhat.
Megkülönbözetettünk elsődleges és másodlagos laktózintoleranciát.
Az örökletes formája már az anyatejes táplálás alatt megjelenhet a csecsemőknél, ez esetben szintén nagyon komoly emésztési panaszokkal találkozhatunk, mint a hasmenés, hányás, komoly hasfájás, sírás, és fejlődés elmaradás. Ritka jelenség ugyan, de mindenképpen orvosi kivizsgálás és diagnózis szükséges. Először is a gyermekorvos segítségét szükséges kérni, majd gasztroenterológus szakorvoshoz irányít. A szülők számára a legijesztőbb tünete a csecsemőknél a vigasztalhatatlan sírás, nyugtalanság, amely szinte folyamatosan fennáll. Természetesen elkerülhetetlen, hogy az újszülött, csecsemő sírjon, hiszen ez az egyetlen jelzés, amivel ki tudja fejezni a diszkomfort érzését. A sírósság, sírás nem indokolja, hogy rögtön gyermekorvoshoz rohanjunk a gyermekkel. Lehetnek a napnak olyan időszakai, amikor a gyermekünk sírósabb, akár egy fronthatásra, akár az elfogyasztott táplálékra is reagálhatnak e módon.
A kivizsgálás során szükség van vérvételre, hasi ultrahang vizsgálatra, emellett egy székletvizsgálatot is rutinszerűen végeznek. Lehetnek egyéb vizsgálatok életkor függvényében. Amennyiben ezek a vizsgálatok alátámasztják a feltételezést, és beigazolódik a laktózérzékenység, a gasztroenterológus speciális tápszert ír fel, amely az életkornak, és fizikai állapotnak megfelelő.
Az örökletes forma esetén a genetikai vizsgálat 5 éves kor alatt nem javasolt, hiszen a gyermekek az anyatejes táplálás miatt rendelkeznek a laktózbontáshoz szükséges laktáz enzimmel. 12 éves kor után javasolt azonban a genetikai vizsgálat.
Anyatej helyettesítésére nem javasolt a növényi tejek fogyasztása. Hozzátáplálás esetén azonban nagy segítség lehet a főzés során. Természetesen, a gyermekgyógyász szakorvossal konzultálva.
Az életkor előrehaladtával a laktáz enzim szintje csökkent, ezért az elsődleges laktózérzékenység a 12 életév betöltése után alakul ki általában. Ez természetesen egy átlagos életkor, így előfordulhat bármely életkorban.
Vannak olyan betegségek, amikor átmenetileg lép fel az intolerancia, és visszafordítható a folyamat, a laktózmentes diéta segít megkímélni az emésztőrendszert, és a regenerálódás után megszűnik. Ez a másodlagos laktózintolerancia. Ilyen kórképek például a különböző gasztrointesztinális megbetegedések, azaz a hányás, hasmenéssel járó fertőzések. Gyakran a cöliákia is jár másodlagos laktózintorenciával.
A laktózérzékenység esetén a laktózmentes termékek fogyaszthatók, ezekből már elég jelentős választék kapható. Nagyon fontos azonban a nem laktózmentes jelzéssel ellátott termékeknek az összetevő listáját elolvasni, hiszen a teljes tejet tartalmazó ételek fogyasztása kerülendő, az laktózt tartalmaz.
A másik fontos tudnivaló, hogy létezik a laktáz enzim pótlására gyógyszer, ami a diétahiba esetén segíthet a bekerült laktóz lebontásában.
A tejfehérje allergia vagy kazein allergia, amit hétköznapi szóhasználatban tejallergiának hívunk. Bármely életkorban előfordulhat, csecsemő kortól idős korig.
Tünetei a haspuffadás, hasmenés, hasi görcsök, atopiás dermatitisz, ekcéma, hányás, émelygés, gyakori felső légúti hurutok, fülgyulladás, sok szakorvos véleménye szerint az orrmandula túltengés hátterében is sokszor tejfehérje allergia mutatható ki okként. Kisbabák esetén sokszor a véres széklet az első kellemetlen, rémisztő tünet. Sok tévhittel szemben lehet a székrekedés oka is tejallergia. A fejlődés elmaradása esetén fontos gondolni erre a kórképre.
A diagnózis szintén vérvétellel, székletvizsgálattal, hasi ultrahang vizsgálattal lehetséges. Sokszor viszont minden modern technika ellenére, csak terheléssel, tapasztalati úton igazolható.
A szervezet a tejfehérjét, másnéven kazeint, allergénként ismeri fel, és kóros immunválaszt ad, ezért jellenek meg a tünetek.
A tejfehérje allergia esetén a tejmentes étkezés szükséges, ez az egyetlen kezelési mód. Nem fogyaszthatók a laktózmentes termékek, hiszen nem a tejfehérje, hanem a tejfehérje okozza a panaszokat. A tejfehérje minden tejtermékben előfordul, de ezen kívül még számos élelmiszerben megtalálható. Rendkívül fontos, hogy az elolvassuk az összetevők listáját. Fontos a diéta nagyon szigorú betartása, de egyéni érzékenységben lehetnek különbségek.
Tejfehérje mentes termékek, a növényi joghurtok, tejek, és növényi alapú készítmények. Csecsemők, kisgyermekek tejfehérje allergiája esetén a tej helyettesítésére szolgáló italt, gyermek-gasztroenterológus javaslata alapján válasszunk. Nagyon fontos a vitamin és ásványi anyag pótlásról is egyeztetni a kezelőorvossal.