Dietetikusként gyakran felkapom a fejem, amikor tejallergiáról, vagy tejérzékenységről olvasok különböző fórumokon. Ezek ugyanis nem pontos fogalmak, mégis sokan használják mindkét kifejezést. A tejallergia valójában tejfehérje allergiát, a tejérzékenység pedig tejcukor érzékenységet, más néven laktózintoleranciát takar. Mindenekelőtt tegyük tisztába a fogalmakat, mert nagyon nem mindegy, hogy allergiáról, vagy érzékenységről beszélünk. Az előbbi az immunrendszert, az utóbbi az emésztést érinti.
Közös bennük, hogy mindkettő tüneteit a tej, illetve tejtermék, vagy ezek valamelyikét tartalmazó étel fogyasztása váltja ki, ezekért azonban a tej két különböző összetevője tehető felelőssé. Mint az a nevükben is szerepel, a tejfehérje allergiánál ez a kiváltó tényező a tejfehérje (kazein), míg a tejcukorérzékenységnél a tejcukor (laktóz). Komoly különbségek vannak ezen felül a szervezet által kifejtett válaszreakcióban is, emiatt a tejcukorérzékenység nem tekinthető allergiás reakciónak.
Elsőként nézzük, mi jellemző a tejfehérje allergiára!
Tejfehérje allergiáról akkor beszélünk, ha a szervezetünk a tejben található valamelyik tejfehérjét (kazein, ⍺-laktalbumin és β-laktoglobulin) allergénként ismeri fel és ellene kóros immunválaszt ad.
Kialakulása
Az egyik leggyakoribb ételallergia, amely típusosan már csecsemőkorban jelentkezik. A tünetek röviddel a tehéntej étrendi bevezetése után jelentkeznek. Előfordulhat azonban, hogy még ezt megelőzően, a tehéntej alapú tápszer, vagy akár az anyatej is kiválthat allergiás reakciót, hiszen az anyatejbe is átjuthatnak az allergén fehérjék. Javasolt ilyenkor a szoptatós édesanya étrendjéből is kiiktatni a tejet, tejtermékeket, tápszeres táplálás esetén pedig a speciális, hidrolizált tejfehérje tartalmú tápszerek nyújtanak megoldást. Mivel a tejfehérje allergia egy veleszületett anyagcserebetegség, kialakulásában az örökletes tényezők fontos szerepet játszanak: akiknek mindkét szülője azonos típusú allergiában szenved, azok 60-80%-ban maguk is allergiásak lesznek. Akiknek szülei eltérő allergiában szenvednek, 40-60%-ban, akiknél pedig csak az egyik szülő allergiás, azok 20-40%-ban válnak allergiássá. Jó hír azonban, hogy ezt a típusú allergiát tejmentes étrenddel a kisgyermekek többsége 3 éves korára kinövi.
Tünetei
A tünetek egyénenként változóak és különböző súlyosságúak lehetnek: a tejfehérjét tartalmazó étel fogyasztását követően akár azonnal, de késleltetve, akár több nap után is megjelenhetnek.
Közvetlenül kialakuló tünetek lehetnek pl. csalánkiütés, bőr és szájnyálkahártya viszketése, ajkak és torok duzzanata, nehézlégzés, fulladás, asztma, orrfolyás, görcsös hasi fájdalom, haspuffadás, hányinger, hányás, hasmenéses széklet, vérnyomáscsökkenés, szédülés.
Késleltetve megjelenő tünetek közé tartozik pl. az ekcéma, étvágytalanság, nyugtalanság, krónikus hasfájás, reflux, székrekedés, véres széklet, súlyvesztés. Mivel a nem megfelelően lebontott tejfehérje a belek nyálkahártyáját károsíthatja, gyulladás alakulhat ki, emiatt emésztési és felszívódási zavarok, majd ebből kifolyólag hosszú távon különböző hiányállapotok, fejlődési rendellenességek léphetnek fel.
Súlyos esetben allergiás roham, ún. anafilaxiás sokk is kialakulhat, amely rövid időn belül a keringés összeomlásáig vezethet és akár életveszélyes, azonnali sürgősségi ellátást igénylő állapottá fajulhat. A tej ugyanis az olajos magvak mellett az egyik leggyakoribb allergén, amely anafilaxiás rohamot tud kiváltani.
Kivizsgálása
Első lépésben a gyermek és a szülők kórtörténetét célszerű feltérképezni az esetleges öröklési tényezők megállapítása céljából. Ezt követheti az ún. eliminációs diéta, amely egy megvonásos (tejfehérje mentes étrend), majd egy terheléses (tej fokozatos újra bevezetése) szakaszból áll. Az allergia vizsgálata történhet még bőrpróbával (karcolásos ún. Prick teszt), valamint vérvizsgálattal is.
Kezelése
A kezelés egyetlen módja az allergén, azaz a tejfehérje teljes kiiktatása az étrendből. Ez azt jelenti, hogy kerülni kell nemcsak a tejet és tejtermékeket, de minden olyan ételt, gyógyszert, táplálékkiegészítőt és tápszert is, amelyre rá van írva, hogy nyomokban tejet tartalmazhat. A keresztallergia miatt nem csak a tehéntej, hanem a más állatoktól származó tej (kecske, juh…) is kerülendő, valamint ugyanezen ok miatt ajánlott a marha- és borjúhús fogyasztását is mellőzni. Tejfehérje allergia esetén gyakran előfordul egyidejűleg szójaallergia is, ilyenkor természetesen szójaitallal sem helyettesíthető a hagyományos tej. A szója kisgyermekek számára amúgy sem ajánlott 6 éves kor alatt!
Tejfehérjét tartalmazhatnak még a sós- és édesipari termékek (sütemények, péksütik, zacskós kenyerek, ropik, chipsek, csokoládék, nápolyik, tejes fagylaltok, pudingok), a felvágottak, sonkák, virslik, krinolin, szafaládé, szalámik, májkrémek, kenőmájasok, valamint számos félkész- és késztermék, majonéz, üveges mártások, húskonzervek, levesporok, snackek, ételízesítők, fűszerek is.
Az étrend összeállításában érdemes dietetikus szakember tanácsát kérni, hiszen a tejtermékek fogyasztásának hiánya miatt különösen oda kell figyelni a teljes értékű fehérje más forrásból való pótlására, valamint a kalcium és D-vitamin szupplementációjára.