Az előző cikkben a tejfehérje allergiáról esett szó. Most pedig nézzük, mi jellemzi a tejcukor érzékenységet.
Ismétlésképpen még egyszer a legfontosabb különbség röviden: A tejfehérje allergia esetében a tejfehérje (kazein) okozza a problémát és az immunrendszert érinti, míg a tejcukor érzékenységnél a tejcukor (laktóz) a kiváltó tényező, amely az emésztést befolyásolja.
Tejcukorérzékenység, vagy laktózintolerancia
A tejcukor (laktóz) két egyszerű cukorból (glükóz és galaktóz) felépülő szénhidrát. Emésztése a vékonybélben történik, ahol a laktáz enzim egyszerű cukrokká bontja, amelyek így már fel tudnak szívódni. Abban az esetben, ha a laktáz enzim hiánya vagy csökkent termelődése áll fenn, a tejcukor bontatlanul halad tovább a bélrendszeren keresztül, és végül a vastagbélben lévő bélbaktériumok bontják el rövid szénláncú zsírsavakká és gázokká. Vagyis a laktózintolerancia nem is igazán érzékenység, inkább a tejcukor emésztésének zavara.
Kialakulása, típusai
A világ népességének jelentős részét érinti, eltérést mutatva a földrajzi elterjedésében. Az afrikai és ázsiai népcsoportok között akár 90%-os is lehet az előfordulása. Európában északról dél felé haladva növekszik a tejcukor érzékenységben szenvedők száma. Magyarországon a felnőtt lakosság közel harmadát érinti.
A laktózérzékenységnek három típusát különíti el az orvostudomány:
- Primer (elsődleges) laktózérzékenység: Genetikailag meghatározott érzékenység, ami felnőttkorban jelentkezik, egyénenként változó mértékben. Az emberek többségét ez a típus érinti.
- Szekunder (másodlagos) laktózérzékenység egy szerzett tejcukor emésztési zavar. Azok a betegségek vagy akár gyógyszeres kezelések, amelyek együtt járnak a bél nyálkahártyájának a sérülésével, gyulladásával, gyakran okoznak másodlagos laktáz csökkenést, vagy hiányt. Ilyenek pl. a coeliakia (lisztérzékenység), Crohn-betegség, colitis ulcerosa, fertőző bélbetegségek, kemoterápiás vagy antibiotikumos kezelések, de akár az alkoholizmus, vagy bélparaziták is okozhatják.
- Veleszületett laktáz elégtelenség, melyet már csecsemőkorban diagnosztizálnak. Ritka genetikai rendellenesség, mely megakadályozza a laktáz enzim termelését. A laktóz emésztetlenül felszívódik a vérbe, károsítva a májat, az agyat.
Tünetei
A leggyakoribb tünetek közé tartozik a hasmenés, puffadás, görcsös hasi fájdalom, fokozott gázképződés, de jelentkezhet teltségérzés, hányinger, akár hányás is. A széklet híg állaga mellett a szaga savanyúvá, erjedtté változhat. A tünetek és azok erőssége összefüggésben áll az elfogyasztott laktóz, illetve a termelődött laktáz enzim mennyiségével. Komolyabb esetben akár már fél óra után is jelentkezhetnek, de megeshet, hogy csupán 10-12 órával később.
Kivizsgálása
Mivel a tünetek nem specifikusak a betegségre, fontos a szakorvosi diagnózis, amely többféle vizsgálat alapján születhet:
- A leggyakoribb a hidrogén-kilégzési teszt, melynek során laktóz tartalmú folyadékot itatnak a pácienssel és megmérik a kilélegezett levegő hidrogéngáz koncentrációját.
- Genetikai vizsgálat során a DNS-ben található laktáz termelődésért felelős gént nézik.
- Laktóz intolerancia teszt vérmintából: Amennyiben a páciensnek laktáz enzim hiánya van, a teszt során az általa elfogyasztott laktózból nem keletkezik glükóz, így a vércukorszint emelkedés elmarad.
- Vékonybél biopszia: gyomortükrözéses során a vékonybél nyálkahártyából mintát vesznek, amelyből meghatározható a laktáz enzim aktivitása.
- A diagnosztikai eljárások mellett szerepe van még a táplálkozási napló vezetésének is, mert nagy különbség van a tolerálható tejcukor mennyiség tekintetében. Az étrendet meghatározza az „egyéni tolerancia”; egyesek bizonyos mennyiségű laktózt el tudnak fogyasztani, mások teljes laktózmentes diétát kénytelenek tartani.
Kezelése
A laktózintolerancia kezelésében a tej és tejtermékek elhagyása megoldást jelenthet, viszont a teljes kiiktatásuk az étrendből mégsem ajánlott. A tejtermékek ugyanis a legjobb természetes kalcium források, valamint D-vitamint is jelentős mennyiségben tartalmaznak, ezért javasolt tejtermékek fogyasztása az egyén laktóz-toleranciájának figyelembevételével. Kivételt képeznek azok, akiknél teljes laktázhiány áll fenn (alaktázia), ők egyáltalán nem fogyaszthatnak tejcukrot tartalmazó ételt, italt.
Tejcukrot tartalmaznak a tej, tejtermékek, és az ezek felhasználásával készült ételek, italok. A savanyított tejtermékek laktóztartalma a tejhez viszonyítva 20–40%-kal kevesebb, a túróé még alacsonyabb. A félkemény és kemény sajtok (Trappista, Edami, Parmezán) laktóztartalma az érlelési eljárások következtében csökken, a hosszú érlelési idejű sajtok pedig gyakorlatilag laktózmentesek (Pannónia). A margarinok tartalmazhatnak tejcukrot, a Liga, és a Delma light (25%) viszont laktózmentesek. Tejcukrot adalékanyagként számos sütő-, édesipari, húsipari termékben találunk. A párizsi, virsli, szafaládé, krinolin, májkrém általában tartalmaz tejcukrot, a kolbászok, szalámifélék, sonkafélék viszont többnyire nem. Laktózforrások lehetnek egyes kényelmi termékek (instant levesek, salátaöntetek, félkész és késztermékek), de még egyes édesítőszerekben is előfordul. Az ízesített reggeli gabonapelyhek is általában laktóztartalmúak, helyettük inkább a natúr pelyhekből, magvakból készített müzli ajánlott. A tejcukrot azonban nemcsak az élelmiszergyártás során alkalmazzák, hanem a gyógyszeripar is előszeretettel használja tablettázó anyagként gyógyszerek, homeopátiás készítmények, továbbá étrendkiegészítők előállításakor. Meglepő, de a legtöbb fogkrém is tartalmaz laktózt.
Megoldást nyújtanak az egyre szélesebb választékban kapható laktózmentes tej és tejtermékek (pl. Magic Milk termékcsalád), amelyek készítése során laktáz enzimet adagolnak. Ezek fogyasztásával biztosítható a napi kalciumszükséglet. A hatályos jogszabályok rendelkeznek az allergének jelöléséről, amelyek között szerepel a nem-allergén tejcukor is. Szintén jogszabályban rögzített az a határérték, amely alatti tejcukortartalommal a termék laktózmentesnek tekinthető.
További lehetőség a laktáz enzim tartalmú készítmények (rágótabletta, cseppek) használata, amelyeket étkezés előtt kell bevenni, vagy az ételbe csepegtetni. Adagolásuk az elfogyasztott laktóz mennyiségétől függ. Fontos, hogy a laktáz enzim hőérzékeny, így az ételbe csak étkezési hőmérsékleten szabad beletenni.
Érdekességek:
- Egy átlagos európai étrendben a szénhidrát bevitel körülbelül 5 %-a tejcukor.
- A tejtermékek előállítása során a tejcukortartalom csökken. Előfordul, hogy egy natúr állapotban panaszokat okozó élelmiszer főzés vagy sütés hatására problémamentesen fogyasztható.
- Takarmányozással nem befolyásolható a tehéntej laktóz tartalma.
- Laktózmentesnek tekinthető minden olyan élelmiszeripari termék, amelynek a tejcukor tartalma a 0,1 g/100 g vagy a 0,1 g/100 cm3 értéket nem haladja meg.
- Egy laktáz enzim pótlására szolgáló rágótablettában az enzimaktivitás kb 10 g tejcukor (amely kb 200 ml teljes tej elfogyasztásával egyenértékű) feldolgozásához elegendő.
- A laktózmentes tejben elbontva található meg az 5 g cukor, amelyet cukorbetegeknél be kell számítani!