A vegital.hu (tejmentes) sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek.

Tejfehérje allergia kontra tejcukorérzékenység 2.

Az előző cikkben a tejfehérje allergiáról esett szó. Most pedig nézzük, mi jellemzi a tejcukor érzékenységet.

Ismétlésképpen még egyszer a legfontosabb különbség röviden: A tejfehérje allergia esetében  a tejfehérje (kazein) okozza a problémát és az immunrendszert érinti, míg a tejcukor érzékenységnél a tejcukor (laktóz) a kiváltó tényező, amely az emésztést befolyásolja.

Tejcukorérzékenység, vagy laktózintolerancia

A tejcukor (laktóz) két egyszerű cukorból (glükóz és galaktóz) felépülő szénhidrát. Emésztése a vékonybélben történik, ahol a laktáz enzim egyszerű cukrokká bontja, amelyek így már fel tudnak szívódni. Abban az esetben, ha a laktáz enzim hiánya vagy csökkent termelődése áll fenn, a tejcukor bontatlanul halad tovább a bélrendszeren keresztül, és végül a vastagbélben lévő bélbaktériumok bontják el rövid szénláncú zsírsavakká és gázokká. Vagyis a laktózintolerancia nem is igazán érzékenység, inkább a tejcukor emésztésének zavara.

Kialakulása, típusai

A világ népességének jelentős részét érinti, eltérést mutatva a földrajzi elterjedésében. Az afrikai és ázsiai népcsoportok között akár 90%-os is lehet az előfordulása. Európában északról dél felé haladva növekszik a tejcukor érzékenységben szenvedők száma. Magyarországon a felnőtt lakosság közel harmadát érinti.

A laktózérzékenységnek három típusát különíti el az orvostudomány:

  • Primer (elsődleges) laktózérzékenység: Genetikailag meghatározott érzékenység, ami felnőttkorban jelentkezik, egyénenként változó mértékben. Az emberek többségét ez a típus érinti.
  • Szekunder (másodlagos) laktózérzékenység egy szerzett tejcukor emésztési zavar. Azok a betegségek vagy akár gyógyszeres kezelések, amelyek együtt járnak a bél nyálkahártyájának a sérülésével, gyulladásával, gyakran okoznak másodlagos laktáz csökkenést, vagy hiányt. Ilyenek pl. a coeliakia (lisztérzékenység), Crohn-betegség, colitis ulcerosa, fertőző bélbetegségek, kemoterápiás vagy antibiotikumos kezelések, de akár az alkoholizmus, vagy bélparaziták is okozhatják.
  • Veleszületett laktáz elégtelenség, melyet már csecsemőkorban diagnosztizálnak. Ritka genetikai rendellenesség, mely megakadályozza a laktáz enzim termelését. A laktóz emésztetlenül felszívódik a vérbe, károsítva a májat, az agyat.

Tünetei

A leggyakoribb tünetek közé tartozik a hasmenés, puffadás, görcsös hasi fájdalom, fokozott gázképződés, de jelentkezhet teltségérzés, hányinger, akár hányás is. A széklet híg állaga mellett a szaga savanyúvá, erjedtté változhat. A tünetek és azok erőssége összefüggésben áll az elfogyasztott laktóz, illetve a termelődött laktáz enzim mennyiségével. Komolyabb esetben akár már fél óra után is jelentkezhetnek, de megeshet, hogy csupán 10-12 órával később.

 

Kivizsgálása

Mivel a tünetek nem specifikusak a betegségre, fontos a szakorvosi diagnózis, amely többféle vizsgálat alapján születhet:

  • A leggyakoribb a hidrogén-kilégzési teszt, melynek során laktóz tartalmú folyadékot itatnak a pácienssel és megmérik a kilélegezett levegő hidrogéngáz koncentrációját.
  • Genetikai vizsgálat során a DNS-ben található laktáz termelődésért felelős gént nézik.
  • Laktóz intolerancia teszt vérmintából: Amennyiben a páciensnek laktáz enzim hiánya van, a teszt során az általa elfogyasztott laktózból nem keletkezik glükóz, így a vércukorszint emelkedés elmarad.
  • Vékonybél biopszia: gyomortükrözéses során a vékonybél nyálkahártyából mintát vesznek, amelyből meghatározható a laktáz enzim aktivitása.
  • A diagnosztikai eljárások mellett szerepe van még a táplálkozási napló vezetésének is, mert nagy különbség van a tolerálható tejcukor mennyiség tekintetében. Az étrendet meghatározza az „egyéni tolerancia”; egyesek bizonyos mennyiségű laktózt el tudnak fogyasztani, mások teljes laktózmentes diétát kénytelenek tartani.

Kezelése

A laktózintolerancia kezelésében a tej és tejtermékek elhagyása megoldást jelenthet, viszont a teljes kiiktatásuk az étrendből mégsem ajánlott. A tejtermékek ugyanis a legjobb természetes kalcium források, valamint D-vitamint is jelentős mennyiségben tartalmaznak, ezért javasolt tejtermékek fogyasztása az egyén laktóz-toleranciájának figyelembevételével. Kivételt képeznek azok, akiknél teljes laktázhiány áll fenn (alaktázia), ők egyáltalán nem fogyaszthatnak tejcukrot tartalmazó ételt, italt.

Tejcukrot tartalmaznak a tej, tejtermékek, és az ezek felhasználásával készült ételek, italok. A savanyított tejtermékek laktóztartalma a tejhez viszonyítva 20–40%-kal kevesebb, a túróé még alacsonyabb. A félkemény és kemény sajtok (Trappista, Edami, Parmezán) laktóztartalma az érlelési eljárások következtében csökken, a hosszú érlelési idejű sajtok pedig gyakorlatilag laktózmentesek (Pannónia). A margarinok tartalmazhatnak tejcukrot, a Liga, és a Delma light (25%) viszont laktózmentesek. Tejcukrot adalékanyagként számos sütő-, édesipari, húsipari termékben találunk. A párizsi, virsli, szafaládé, krinolin, májkrém általában tartalmaz tejcukrot, a kolbászok, szalámifélék, sonkafélék viszont többnyire nem. Laktózforrások lehetnek egyes kényelmi termékek (instant levesek, salátaöntetek, félkész és késztermékek), de még egyes édesítőszerekben is előfordul. Az ízesített reggeli gabonapelyhek is általában laktóztartalmúak, helyettük inkább a natúr pelyhekből, magvakból készített müzli ajánlott. A tejcukrot azonban nemcsak az élelmiszergyártás során alkalmazzák, hanem a gyógyszeripar is előszeretettel használja tablettázó anyagként gyógyszerek, homeopátiás készítmények, továbbá étrendkiegészítők előállításakor. Meglepő, de a legtöbb fogkrém is tartalmaz laktózt.

Megoldást nyújtanak az egyre szélesebb választékban kapható laktózmentes tej és tejtermékek (pl. Magic Milk termékcsalád), amelyek készítése során laktáz enzimet adagolnak. Ezek fogyasztásával biztosítható a napi kalciumszükséglet. A hatályos jogszabályok rendelkeznek az allergének jelöléséről, amelyek között szerepel a nem-allergén tejcukor is. Szintén jogszabályban rögzített az a határérték, amely alatti tejcukortartalommal a termék laktózmentesnek tekinthető.

További lehetőség a laktáz enzim tartalmú készítmények (rágótabletta, cseppek) használata, amelyeket étkezés előtt kell bevenni, vagy az ételbe csepegtetni. Adagolásuk az elfogyasztott laktóz mennyiségétől függ. Fontos, hogy a laktáz enzim hőérzékeny, így az ételbe csak étkezési hőmérsékleten szabad beletenni.  

 

Érdekességek:

  • Egy átlagos európai étrendben a szénhidrát bevitel körülbelül 5 %-a tejcukor.
  • A tejtermékek előállítása során a tejcukortartalom csökken. Előfordul, hogy egy natúr állapotban panaszokat okozó élelmiszer főzés vagy sütés hatására problémamentesen fogyasztható.
  • Takarmányozással nem befolyásolható a tehéntej laktóz tartalma.
  • Laktózmentesnek tekinthető minden olyan élelmiszeripari termék, amelynek a tejcukor tartalma a 0,1 g/100 g vagy a 0,1 g/100 cm3 értéket nem haladja meg.
  • Egy laktáz enzim pótlására szolgáló rágótablettában az enzimaktivitás kb 10 g tejcukor (amely kb 200 ml teljes tej elfogyasztásával egyenértékű) feldolgozásához elegendő.
  • A laktózmentes tejben elbontva található meg az 5 g cukor, amelyet cukorbetegeknél be kell számítani!

 

Az oldal tetejére