Az emberi bélmikrobióta és számos betegség, szindróma és funkcionális rendellenesség között egyértelmű összefüggés van, például irritábilis bél szindróma, gyulladásos bélbetegség, laktózérzékenység, valamint szisztémás anyagcsere-betegségek, mint például a kettes típusú cukorbetegség és az elhízás.
A laktóz, vagyis a tejcukor, a tejben található kalória fő forrása. A laktóz nem tud közvetlenül felszívódni a bélrendszerben, ehelyett a laktáz nevű enzimnek kell lebontania. A laktáz hiány azt jelenti, hogy a vékonybélben a laktózt galaktózzá és glükózzá hidrolizáló enzim nem expresszálódik.
Normális esetben a laktázt termelő gén, az LCT aktivitása csecsemőkor után csökken. Gyermekkor után a világ népességének körülbelül kétharmada elveszti a tej emésztési képességét. A tudomány mai állása szerint a nem emberi emlősök 100%-a elveszíti ezt a képességét az anyatejes táplálás után.
A laktózérzékenység elsősorban olyan szindrómára vonatkozik, amely a laktóz tartalmú élelmiszerek fogyasztásakor eltérő tünetekkel jár. Ez az ételintolerancia egyik leggyakoribb formája, és akkor fordul elő, ha a vékonybél nyálkahártyájának kefeszegélyében csökken a laktáz aktivitás.
A laktóz intoleranciának három típusa van. Különböző tényezők okozzák az egyes típusok hátterében álló laktázhiányt.
Elsődleges laktóz intolerancia - Azok az emberek, akiknél elsődleges laktóz intolerancia alakul ki (ez a leggyakoribb típus) elegendő laktáz termeléssel kezdik az életet. A csecsemőknek, akik minden táplálékukat a tejből nyerik, laktázra van szükségük.
Ahogy a gyerekek a tejet más élelmiszerekkel helyettesítik, az általuk termelt laktáz mennyisége általában csökken, de általában elég magas marad ahhoz, hogy megemésztse a tejtermékek mennyiségét egy tipikus felnőtt étrendben. Elsődleges laktóz intolerancia esetén a laktáz termelés a felnőttkorra jelentősen lecsökken, így a tejtermékek nehezen emészthetők.
Másodlagos laktóz intolerancia - A laktózintolerancia ezen formája akkor fordul elő, ha a vékonybélben lecsökkent a laktáz termelés a vékonybelet érintő betegség, sérülés vagy műtét után. A másodlagos laktóz intoleranciával összefüggő betegségek közé tartozik a bélfertőzés, a cöliákia, a baktériumok túlszaporodása és a Crohn-betegség.
Az alapbetegség kezelése visszaállíthatja a laktázszintet és javíthatja a jeleket és tüneteket.
Veleszületett vagy kialakult laktóz intolerancia - Lehetséges, de ritka, hogy a csecsemők laktázhiány okozta laktóz intoleranciával születnek. Ez a rendellenesség nemzedékről generációra öröklődik autoszomális recesszívnek módon. Koraszülötteknél is előfordulhat laktózintolerancia az elégtelen laktázszint miatt.
Az laktózérzékenység súlyossága a laktóz dózistól, a laktáz expressziótól és a bél mikrobiómától függ. Ahogy az emésztetlen laktóz a vastagbélbe kerül, víz kerül be a laktózkoncentráció csökkentése érdekében, ami hasmenést okoz. A laktózt végül a vastagbélben lévő mikroorganizmusok fogyasztják, és melléktermékként különféle gázokat termelnek, amelyek puffadást, görcsöket és puffadást okoznak.
A laktózérzékenység tünetei bizonyos embereknél enyhíthetők, ha megváltoztatják a bélmikrobák populációját, vagyis a mikrobiomát, hogy ezzel ösztönözzék a laktózt emésztő tejsavbaktériumokat (Lactobacillus). A tejsavbaktériumok a laktózt tejsavvá és szén-dioxiddá alakítják, így nem váltják ki a laktózérzékenység kellemetlen tüneteit és a mikrobiom egészséges alkotóelemei.
A probiotikumok élő baktériumok vagy élesztőgombák, amelyek kiegészítik a gyomor-bélrendszeri flórát. Saccharomyces boulardii élesztőből vagy tejsavbaktériumokból, például Lactobacillus és Bifidobacterium fajokból állnak, és étrend-kiegészítőként és élelmiszerként szabályozzák. A probiotikumok különféle egészségügyi jótékony tulajdonságokkal rendelkeznek, például javítják a bélrendszer egészségét, fokozzák az immunválaszt és csökkentik a szérum koleszterinszintjét. A fermentált és nem fermentált tejtermékekben található probiotikus baktériumok felhasználhatók a laktózérzékenység klinikai tüneteinek enyhítésére
A probiotikumok fogyasztása után előfordulhat, hogy ezek a baktériumok/gombák nem maradnak meg a vastagbélben. Ennek javítása érdekében probiotikumok fogyasztása javasolt. A prebiotikumok táplálják az emésztőrendszer baktériumait. Ezek az anyagok olyan típusú szénhidrátokból (főleg rostokból) származnak, amelyeket az emberek nem tudnak megemészteni, viszont a bélben lévő hasznos baktériumok megeszik ezt a rostot.
A laktózérzékenységben szenvedőnek nem kell teljes mértékben lemondani a tejtermékek fogyasztásáról ha nem szeretnének. Ajánlott a növényi alapú helyettesítők bevezetése a diétába, a kiegyensúlyozott, fermentált élelmiszerekben és rostban és gazdag táplálkozás, hogy javítsuk a laktózérzékeny kellemetlen tüneteit. Ezzel párhuzamosan pedig a mikrobiomunk gazdagságát is.
Harmadik rész: Mit tehetünk az egészséges mikrobiómáért és a belek egészségéért? (hamarosan)
Referenciák
Misselwitz B, Butter M, Verbeke K, Fox MR. Update on lactose malabsorption and intolerance: pathogenesis, diagnosis and clinical management. Gut. 2019 Nov;68(11):2080-2091. doi: 10.1136/gutjnl-2019-318404. Epub 2019 Aug 19. PMID: 31427404; PMCID: PMC6839734.
Holscher HD. Dietary fiber and prebiotics and the gastrointestinal microbiota. Gut Microbes. 2017 Mar 4;8(2):172-184. doi: 10.1080/19490976.2017.1290756. Epub 2017 Feb 6. PMID: 28165863; PMCID: PMC5390821.
